2013. július 1., hétfő

Hubert Géza Wells: Az állatidomár is ember

Kisrepülőgép húz el a nádas felett. Kigyulladt, füstöl. a gépből két ládát és egy zsákot dobnak ki, mentik az értékes rakományt. Egy ágon fennakad a zsák, és a vadászhéja kiszabadítja magát, majd elrepül. Az egyik láda a parton ér földet, de másik a vízbe csapódik, és elmerül. Egy kis, fekete tacskó szuka készül örökre a hullámsírba veszni, de a másik ládából kirágja magát a magyar vizsla, és megmenti barátját.
Működik az illúzió, a filmtrükk, elhisszük, hogy ez a valóság. Pedig ez csupán játék, Homoki Nagy István Cimborák című filmjének nyitójelenete. Az első film, ahol Hubert Géza Wells állatidomárként dolgozott, akkoriban a madarak betanítása volt a munkája.

De hogyan is kezdődött? Nem itt, ennél kicsit korábban. Gyermekként először erdész, majd oroszlánvadász szeretett volna lenni. A II. világháború megviseli a családját, majd az '50-es években bekerül Homoki Nagy István stábjába. A kétrészes Cimborák volt a első film, aminél dolgozott, de ez nagy hatással van rá, és megszereti ezt a fajta életet, munkát. Sajnos Magyarországon filmesként, kiváltképp allatidomárként lehetetlen megélni, és a származása miatt is afféle nemkívánatos személy, ezért az 1956-os forradalom után elhagyni kényszerül az országot. 
Először Ausztriában él egy darabig, majd kiköltözik az Amerikai Egyesült Államokba. Persze ott is csak kemény munkával lehet megélni, de ez nem akadályozza meg. Kezdetben állatkerteket keres föl, majd bekerül a filmiparba, és onnan nincs megállás. Kicsivel később kutyáját, a Cimborákból ismert Fickó lányát, Csárdást is átutaztatja a tengeren. Később több alkalommal megteszi ezt népes állatseregletével, főleg Amerika és Afrika között.

Állatai egy részét amerikai állatkereskedésekből vásárolta, másokat állatkertekből kölcsönzött. Szinte, legalábbis nekem hihetetlen, hogy a hatvanas évek Amerikájában bárki vehetett oroszlánt vagy leopárdot, csak mert úgy tartotta kedve. Ilyen módon szerzett leopárdja, Lolita több filmben és a Junglelandben is szerepelt.
Több alkalommal ő maga statiszta vagy dublőr volt az állatos jeleneteknél, például Joy Adamson Elzájáról készült egy filmsorozat is, és ott maszáj harcos alakított. Valami miatt, a szelíd, amerikai oroszlánok beindultak a hagyományos maszáj viseletre. Amikor az Elza kölykeit forgatták, a forgatás helyszíne nagyon közel volt Joy Adamson otthonához, és az asszony gyakran, kissé túl gyakran látogatott el a forgatásra, és az oroszlánok őt sem igazán kedvelték.

Nagy nevekkel, nagy színészekkel dolgozott együtt, mint Robert Redford, Meryl Streep, Susan Hampshire, Ursula Andress vagy Matthew Broderick.
Készült nagy és ismert film is az állataival, és olyan is, ami megbukott. Például ki hallott már a Hawmps! című filmről? Ugye! Annak az alapötlete, hogy nyugaton egy ideig tevéket akartak használni lovak helyett. De a nagyközönség nem volt kíváncsi a tevékre, sokkal inkább az oroszlánokra, kutyákra, farkasokra, csimpánzokra.
Én mindig is szerettem az állatos filmeket, és sokat gondolkodtam, hogyan, mégis hogyan tudják betanítani az állatokra, hogy pont azt csinálják, amit a forgatókönyv írt. 
Leghíresebb filmek, amikben az általa tanított állatok szerepeltek, a Távol Afrikától, az Afrika Expressz, a Doktor Doolittle - Rex Harrison főszereplésével - és az Elza kölykei. Összesen harmincnégy filmhez tanított be állatokat és dolgozott a Junglelandben, ahol több filmhez idomítottak be főleg nagymacskákat.

A könyv a Scolar Kiadó könyvheti újdonsága volt. Gyönyörű, ízléses kiadás, színes fotókkal, kemény borítóval. Könnyen olvasható betűtípussal, a megszokottnál egy picivel kisebb betűmérettel.

2013. május 27., hétfő

Mese=anime

Ahogy jártamban-keltemben kutakodok mesék és vizuálisan feldolgozott mesék után, és azt azt követő élménybeszámolók után, gyakran találkozom azzal a jelenséggel, miszerint a kisgyerek - hét év alatt - inkább nézze Bogyó és Babócát vagy éppen a '70-es, '80-as évek magyar és csehszlovák rajzfilmjeit, mint erőszakos ázsiai meséket. És a körítés mindig az, hogy az összes magyar rajzfilm való gyerekeknek, míg az összes ázsiai mese erőszakos. És mindig valahol itt szakad el a cérna, de sok helyen nincs hozzászólási lehetőség, ami rossz.
Hát persze, ezek szerint ez gyerekeknek való:
És ezek szerint ez nem való gyerekeknek:



Mert az első az magyar rajzfilm, a második meg japán. Nos, én úgy hiszem, sokan tévedésben élnek, és csak a tizenéveseknek készített animéket ismerik, ebből leszűrik, mind ugyanolyan. A teljesség igénye nélkül egy listát írok a Magyarországon valaha volt és némely most is elérhető gyerekeknek szóló animékről.






Juharfalvi történetek, Kimba, Manóvári manók, Lili a virágangyal, A kis hableány, Pokémon (igen, a Pokémon is), Totoro, A szél harcosai, A Bosco léghajó kalandjai, Huckleberry Finn, Nils Holgersson, Heidi, Annette, Csip-csup Csodák, Mumin, Candy Candy, A vándorló palota, Laputa, 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal, Sherlock Holmes, Az utolsó egyszarvú, Én kicsi pónim (1984), Kis Nemo, Kétévi vakáció, Maja a méhecske, Alice Csodaországban, Grimm mesék, A fehér farkas, A Yamada család, Szivárvány-tavi kalandok, A kék madár, Vadhattyúk, Icurka-picurka ikrecskék, Pandamaci, Csizmás Kandúr, A varázslatos hóember, Kiki a boszorkányfutár, Chihiro szellemországban, Marcelino, A macskák királysága, Hüvelyk Panna, A titokzatos aranyvárosok, A három testőr, Hello Sandybell.
Továbbiak itt: Animeaddicts 
és itt
Szóval igenis léteznek animék az óvodásoknak is. Szeretettel ajánlom azokat!




2013. május 14., kedd

Celia Rees: Kalózok!

Eddig csupán három könyvet olvastam Celia Reestől, de mindhárom lenyűgözött. Nem tudom, hogy csinálja. Ezek közül ez egyik a Kalózok! című lányoknak írt ifjúsági regénye.
Nem csupán a kalózok élete, de a XVIII. század, ami értelemmel felfoghatatlan és igazságtalan eszméi is nyomot hagynak. Hogy egy nő, az valójában semmi, nem több egy eladható portékánál, és ha ez a nő még fekete is, hát kevesebbet ér, mint egy kutya - gondolták a kor férfiúi. 
Én nem akarok most hirtelen feminista szörnyeteggé válni, de ezek a dolgok mindig felbosszantanak, akármilyen könyvben találkozom velük.
Nancy egyedül nőtt föl, szinte minden percét a kikötőben töltötte, és összebarátkozott Williammel. A barátság az idő múlásával szerelem lett, de ahogy az évek is múltak, Nancy csak kolonc lett apja és bátyjai nyakán, ezért inkább kiházasítják. Ezentúl apja cukornád ültetvényeinél él, és leendő férje, a brazil rajta tartja a szemét. Az ületvényeken rabszolgák dolgoznak, és itt ismerkedik meg Nancy Minervával.
Valójában a kalóztörténet része csak egy kis része a történetnek. A nagyobb hangsúly inkább magán azon a dolgon van, hogy a kalandorok nők.
Különben izgalmas, nem először olvastam, és nem utoljára.
Szerintem a magyar borító nem meggyőző, sőt mi több, kifejezetten ronda.
Ez egy B-listás könyv, amit a III. könyvmolypárbajra olvastam. Erre cseréltem le az A-listás Fekete István: Hú című könyvet.

Mark Twain: Koldus és királyfi

Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy Mark Twain egy zseni, és nagyon is illik ismerni az eredeti művet, ha már az amerikai giccsfilmek akarva-akaratlan is elénk teszik a különféle feldolgozásokat. Mert láttam már Disney-félét, ahol a koldus és királyfi is Mickey Mouse volt, láttam Barbiesat, mindenféle gyerekes történetet, akik véletlenül vagy megbeszélve cserélődtek össze, sőt, még kutyásat is, nevezetesen a Beethoven 4-et, ami már a giccs teteje. De az igazi, az eredeti valahol elmaradt. Pedig megszereztem a könyvet is, hogy legyen sajátom, de csak rakosgattam egyik polcról a másikra. Igazán kár volt így halogatni.
Talán vannak olyanok, akik nem ismerik a történetet, így elmesélem in da nutshell.
Két fiú született valamikor a XVI. századi Angliában, egy, akit nem vártak, mert csak egy újabb éhes száj volt, s egy, akit nagyon vártak, mert trónörökösnek kellett lennie. Egy véletlen hozta pár évvel később össze a két fiút, és az érdeklődés a másik fél élete iránt hozta őket nem kicsi zűrbe. Hisz viselhet a királyfi koldusgúnyát, ő maga a királyfi marad, de a nép, és minden alattvaló csak a szemének és a külsőségeknek hisz. Koldusgúnyában csakis koldus lehet, beszéljen akármilyen magasztosan. Hirtelen fordult a két fiú világa, de az igazából nem érdekelt, mi van a koldussal. Csakis a királyfi megpróbáltatásai érdekeltek, kedvenc szereplőm is lett nyomban. Nem úgy a koldusfiú nagyanyja. Igazán ellenszenves vénasszony.
Tulajdonképpen alapmű, és tulajdonképpen rém élveztem az olvasását.
Bár tudtam, hogy nem úgy lesz, kicsit féltem, hogy mégis a koldust koronázzák meg. Ebben rejlik a varázs. Hogy még egy nagyon jól ismert történet mellett is tövig rágjuk a körmünket izgalmunkban.

Gormenghanst sötét vára avagy Mervyn Peake: Titus Groan

Elképzelésem sincs, hogy felejthettem el pont erről írni. Persze lehetséges, hogy annyira nyomott hangulatba kerültem tőle, hogy képtelen is lettem volna rá.
Sajnálatos módon most is az vagyok. Izgalmas fantasyre számítottam, de kaptam egy borongós, sörér, groteszk, nehéz olvasmányt, amin éppen csak átrágtam magam, de élvezetet nem találtam benne.
Ebben a könyvben mindenki őrült! - jelentettem ki a felénél, és éreztem, hogy elnyom a hangulat.
Senkivel sem tudtam azonosulni, pedig én igazán megpróbáltam. 
A cím pedig egészen addig érthetetlen, míg rá nem jövünk, hogy ez valójában egy trilógia első része, és Titus említése a címben utal arra, hogy ez csupán egy korszak Gormenghast várának történetében. Mert nem az éppen csak megszületett Titus a főszereplő, nem is a nénje, Lady Fukszia, és nem is a szakács vagy bárki más, hanem a vár. Maga a vár.
A borító szerintem nem adja át a könyv hangulatát. A borító arra jó, hogy megvetesse magát a könyv. 
Van benne némi illusztráció, nem ezek itt bal oldalt, mások. Tintarajzok, lineartok. Ha elemezném, azt mondanám, zaklatottságot érzékeltetnek. Nekem az egész könyv szörnyen zaklatott volt.

A miértekről

Úgy döntöttem, lezárom ezt a dolgot, vagyis a könyvmolypárbajt, hiszen még JOKER nélkül is megvan tizenegy elolvasott könyv, vegyesen az A- és B-listákról. Csak elfelejtettem, amikor olvastam, hogy bejegyzést kellett volna írnom belőlük. Így elég nehéz lesz, mert már nem friss az élmény, de megpróbálom.
Nyugodtabban olvasok bármit, ha nincs a fejem felett a meg nem írt bejegyzések listája.
És az a vicces, hogy a JOKER-t már régen megírtam. (Nem annyira régen, mert a III. könyvmolypárbaj ideje alatt.)

2013. április 15., hétfő

Laulu charmia ja Ihana matka koskaan

Könyvekhez csak minimálisan kapcsolható bejegyzés. Tove Jansson ja Muumipeikko. Tove Jansson nem csak írt, hanem rajzolt is, 1990-ben pedig japánok Lars Jasson (Tove öccse) közreműkösédével elkészítették azt a Mumin sorozatot, amit mi is ismerünk. És aminek több köze van a könyvekhez, mint a korábbi Mumin-animéknek.

Van két dalszöveg, ami az animéhez tartozik, de sehogy sem tudtam megtalálni, amíg eszembe nem jutott, hogy a japán cím alapján kéne keresni.

おまじないのうた

ポンピン パンペポリンシャン ニョロリンコ
(おまじないの ことば ことば)
ポンピン パンペポリンシャン ニョロリンコ
(アリサ マリサ クラリッサ)
お日さまから こんにちは
ほら目玉焼きみたいだね
おいしい朝
トロトロロン
ママのスープ 待ってるよ
(ドゥワ ドゥワ ドゥワ ドゥワ)
寂しいとき フローレンス
笑いたいとき スニフとミー
困ったとき スナフキン
頼りがいあるパパとママ
(るんたた るんた るんたた るんた)
さぁ はじまりだ ムーミンだ
(ねぇ わたしと 遊ぼ 遊ぼ)
さぁ あなたから ムーミンだ
(ねぇ わたし きれいでしょ)
さぁ とまらない ムーミンだ
いつでもどこでも るんたった
お月さまはまあるくて甘いキャンディーみたいだね
星降る夜 コロコロロン
パパの帽子 飛んでくよ
(ドゥワ ドゥワ ドゥワ ドゥワ)
寂しいとき フローレン
笑いたいときスニフとミー
困ったとき スナフキン
頼りがいあるパパとママ
(るんたた るんた るんたた るんた)
ポンピン パンペポリンシャン ニョロリンコ
(おまじないの ことば ことば)
ポンピン パンペポリンシャン ニョロリンコ
(アリサ マリサ クラリッサ)
ポンピン パンペポリンシャン ニョロリンコ
わたしも あなたも るんたった
ポンピン パンペポリンシャン ニョロリンコ
わたしも あなたも るんたった
るんるんたった るんるんたった るんたった


いつかすてきな旅

作詞:白鳥英美子/作曲:白鳥英美子/編曲:渡辺雅二/
歌:白鳥英美子

きまぐれな 旅に出よう
誰にもないしょで出かけよう
空は晴れ うきうきと 心ははずむよ
思い切り扉あけ 大きく深呼吸
まっすぐな道の向こうは どんな世界だろう
悩んでたら始まらない 勇気を出して
そんなこと考えて 今日も眠れない

ポケットにあこがれを
いっぱいつめて出かけよう
ほほに風 さやさやと 光は踊るよ
必ず手紙書くよ 花びら切手貼り
目に写る景色のことや 出会った人のこと
だからずっと 僕のこと忘れないでね
そんなこと考えて 今夜も眠れない

山も川も谷間も 大きな湖も
故郷にあるものすべて だいじな宝物
そしていちばん大切なともだちがいる
そんなこと考えて やがて夢の中へ

いつかきっといつかきっと
いつかすてきな旅に出よう