Kezdetben a Könyvmolypárbaj játékhoz készítettem eme blogot, hogy legyen hova olvasónaplót írni. Aztán hagytam. Most egy másik könyves blogomról írom át ide az értékeléseimet, és ha lesz kedvem, akkor a kedvenc könyveimről is majd írok.
2012. augusztus 26., vasárnap
Állapotok
Nem messze tőlem, több kupac könyv. Az első kupacot most olvasom, nem sok ez, három vagy négy könyv, mellette azok, amiket szándékozom elolvasni. Innen-onnan összeszedett könyv, mindenféle témában. De tényleg. Tőle nem messze történelmi és művészettörténeti könyvek, kell, hogy kéznél legyenek, sose lehessen tudni! Kicsit arrébb, nagy, lila szatyorban, minek külső oldalán egy lány virít, kezében csésze, könyvtári könyvek halmai, visszavitelre várva. Egyszer már megkíséreltem a héten, pont e héten, amikor a könyvtár szünetel. Ilyen az én szerencsém, nem volt könnyű vállon cipelni. Szatyor mellett cipős doboz, benne könyvekből épített vár. Új gazdára várnak, régiek és újabbak vegyesen. Remélem lesz valaki, akinek majd kellenek. Újabb kupac, elolvasva, vissza kék tenni a helyére. Másik kupac, nem is értem, félbehagyva, majd máskorra hagyva. Lobog a lélekláng a szobám közepén, valahol, nem messze tőlem, jól elbújt egy könyvkobold. Könyvtárnak nézte könyveim halmát, most már nem megy el. Szeretném egyszer látni, de addig nem lehet, míg ő nem akarja ezt.
2012. augusztus 22., szerda
J. R. R. Tolkien: Húrin gyermekei
Tolkien t olvasni sokkal nehezebb annál, mint ahogy elsőre gondolnánk. A Húrin gyermekei valahol félúton A szilmarilok és A Gyűrűk Ura között foglal helyett.
A könyv elején és végén Christopher Tolkien jegyzetei találhatóak, ahol megmagyarázza, hogyan szedte össze apja írásait, és állította össze belőlük e könyvet. Mindez megfűszerezve Alan Lee illsuztrációival.
A történet Középföldén, Beleriandon játszódik az Óidőkben. Három történet tűnik föl a könyvben, Beren és Lútien története, Earendil utazása és a címadó Húrin gyermekei.
Olvasni nehéz volt a nyelvezete és a tördelés miatt. Nem is értem, miért így kellett a tördelést megoldani, ahogy volt, sokat elvett az élvezhetőségből, amit Húrin fia Túrin életéről olvastam.
Volt a könyvben egy vénséges törp, Mim, akit picitörpnek írtak le, és nem értettem, miben különbözik más törpöktől.
Túrin történetét olvastam A szilmarilokban, ott sokkal szárazabb volt, itt részletesebb és élvezhetőbb. Kevésbé históriáskönyv, inkább história, ami hagyja, hogy részévé váljunk. Én igyekeztem is, de mégsem sikerült. Talán ha előbb olvasom, mint bármely más történetet Középföldéről, akkor sikerül. Egyszer úgy szeretném olvasni, hogy kezemben tartom a könyvet, érzem az illatát és érzem a lapok suhogását, nem pedig gép előtt ülve. Ráadásul túl sokan hullottak el, és nem szívesen olvasok olyanról, ahol a hős fölé végül követ emelnek.
A könyv elején és végén Christopher Tolkien jegyzetei találhatóak, ahol megmagyarázza, hogyan szedte össze apja írásait, és állította össze belőlük e könyvet. Mindez megfűszerezve Alan Lee illsuztrációival.
A történet Középföldén, Beleriandon játszódik az Óidőkben. Három történet tűnik föl a könyvben, Beren és Lútien története, Earendil utazása és a címadó Húrin gyermekei.
Olvasni nehéz volt a nyelvezete és a tördelés miatt. Nem is értem, miért így kellett a tördelést megoldani, ahogy volt, sokat elvett az élvezhetőségből, amit Húrin fia Túrin életéről olvastam.
Volt a könyvben egy vénséges törp, Mim, akit picitörpnek írtak le, és nem értettem, miben különbözik más törpöktől.
Túrin történetét olvastam A szilmarilokban, ott sokkal szárazabb volt, itt részletesebb és élvezhetőbb. Kevésbé históriáskönyv, inkább história, ami hagyja, hogy részévé váljunk. Én igyekeztem is, de mégsem sikerült. Talán ha előbb olvasom, mint bármely más történetet Középföldéről, akkor sikerül. Egyszer úgy szeretném olvasni, hogy kezemben tartom a könyvet, érzem az illatát és érzem a lapok suhogását, nem pedig gép előtt ülve. Ráadásul túl sokan hullottak el, és nem szívesen olvasok olyanról, ahol a hős fölé végül követ emelnek.
David Gaider: Az elorzott trón
Be kell valljam, sosem játszottam Dragon Age játékkal, így nem voltam ismerős a világában. A könyv tulajdonom volt már egy ideje, de sosem tudtam magam rászánni az elolvasására, pedig a borító igen csábító.
Viszont talán rosszkor olvastam, rossz időben, és az is rossz, hogy nem írtam egyből az olvasás után bejegyzést, mert alig maradt meg valami. Mintha el sem olvastam volna, és ez nem válik előnyömre. :(
Talán nem olvastam elég figyelmesen, de jó sokára tűnt fel, hogy a Rowan nevű szereplő valójában nő.
Maricnak menekülnie kell, miután a lázadók megölik a Lázadó Királynőt, aki történetesen az anyja. Maric ember, és övé az a bizonyos címbeli trón. A borítón Maric egy szőke férfi. Férfi. Én viszont sokkal fiatalabbnak képzeltem el, aki még nem férfi, de már nem fiú. Ó, egek, ez életem egyik legrosszabb blogbejegyzése, amit könyvről valaha írtam! amenekülő Maric Loghainhoz és az erdőben élő kívülállókhoz csatlakozik, később találkoznak Rowannal, aki, mint tudjuk, nő.
Valójában nem igazán ragadott meg a történet, pedig végigolvastam. Rémlenek elfek, csaták, törpék. Újraolvasást érdemel, és nem három hétig, két hónapig darabokban olvasva, hanem nekiülve, békén hagyva, ahol csak erre tudok koncentrálni.
2012. augusztus 15., szerda
Válogató
Az első könyvmolypárbajra nagyon esetlenül és szerencsétlenül válogattam, hiszen olyan könyvek is voltak benne, amiknek a megszerzése akkor egyenlő volt a nullával. Meg e-bookok amiket nem túl kényelmes olvasni. Tavaly nem tanultam az esetből, és tíz könyvből hét e-book volt, ráadásul kettő igen nehéz olvasmány, de azért érdekes. Ha lenne harmadik is... szóval most már van tapasztalatom a válogatásban, és nagyon jól tudnék válogatni. Csakis itthoni és könyvtári könyvekből.
2012. augusztus 12., vasárnap
Könyvcserélde
Korábban is akartam már írni a Rukkoláról, de meg kellett várjam, hogy szerezzek némi tapasztalatot a működéséről meg a rendszeréről. Az ötlet fantasztikus. Könyvet cserélhetsz, és nem kell mást fizetni, csak a postaköltséget. Szerintem megéri, hiszen egy könyvért én hármat kapok. Hát hol máshol talál az ember ilyet? Csak azt bánom, hogy volt pár fantasym, mangám meg Keletiben vett gyerekkönyvem, amik aztán az antikváriumban kötöttek ki, pedig milyen jól is jöttek volna itt! Az első gondolatom az volt, hogy sose fog beindulni ez a happolásdi, de most meg annyira benne vagyok, hogy meg is lepődöm. Régebbi könyvek szerzésére meg kifejezetten való. Egri csillagokból 94 darab van fenn. Kilencvannégy ember könyvéből választhatok, a saját saláta példányom mellé egy jobbat. Ez már valami! Amikor kevés a pont vagy a lehetőség, az ember spórol a pontokkal és nem happol orrba-szájba. Aztán az ötlött eszembe, hogy vannak könyvek, amiket szívesen olvasnék. De csak olvasnék, nem tartanék meg. Megkerestem őket, valami oknál fogva mind kiemelt. Akkor más is olvasná, de a többség meg is tartaná. Eddig egyet sikerült a kezembe kaparintanom, most azt is olvasom, és ha befejeztem, megy vissza a Rukkolára. Egy másikra már egy hete várok, mert nem válaszol a rukkoló. És meg is van a dolog hátulütője, a felhasználók, akik nem válaszolnak az üzenetekre, örökre elfelejtik az oldalt, miután szereztek egy könyvet. Ez szomorú, főleg akkor, ha már epedve várom a könyvet. De persze, nyár van, így nem biztos, hogy mindig, mindenki gépközelben van, így türelmes leszek. (Ami nem fog menni.)
Még az az abszurd ötlet is eszembe jut néha, hogy inkább megveszem azt a kiemelt könyvet, és olvasás után feltöltöm. De valahogy olyan soknak tűnik az ára, ezért inkább nem. Ha bármit meg tudnék venni, nem lenne szükségem a Rukkolára. Ez önzőn hangzik, tudom.
Az is igaz, hogy valahol igazságtalan, hogy én senkinek nem kellő könyvekért vadi új könyveket olvasnék. De honnan tudom, hogy senkinek nem kell? És, mint említettem, úgyis visszatenném. Megfogadtam, hogy akkor is, ha nagyon tetszik. Kivételt képeznek az angol nyelvű Potterek, mert azokat magamnak gyűjtöm, örökbe. Más meg aztán lett kiemelt, hogy megszereztem azok sem számítanak. De meglepődtem, amikor valami olyat láttam a kiemeltek listáján, amiből nekem kettő is volt itthon. Ki ne lepődne meg rajta, nem?
Egyelőre, jobb ötletem nincs, mint reklámozni a saját feltöltött könyveimet. De valójában nem is azért szeretném, hogy elvigyék őket, mert azért én pontot kapok, hanem azért, mert nekem már nincs rájuk szükségem. Mert elolvastam őket, egyszer, háromszor, sokszor. Mert frissíteném a házi könyvtáramat, és olvasnék mást. Mert fölösleges belőle kettő, hiszen nekem is csak két szemem van. Egy dolog képez kivételt, A két Lotti, ami négy Lotti, de azt egyszer vissza szeretném adni a gazdájának.
Még az az abszurd ötlet is eszembe jut néha, hogy inkább megveszem azt a kiemelt könyvet, és olvasás után feltöltöm. De valahogy olyan soknak tűnik az ára, ezért inkább nem. Ha bármit meg tudnék venni, nem lenne szükségem a Rukkolára. Ez önzőn hangzik, tudom.
Az is igaz, hogy valahol igazságtalan, hogy én senkinek nem kellő könyvekért vadi új könyveket olvasnék. De honnan tudom, hogy senkinek nem kell? És, mint említettem, úgyis visszatenném. Megfogadtam, hogy akkor is, ha nagyon tetszik. Kivételt képeznek az angol nyelvű Potterek, mert azokat magamnak gyűjtöm, örökbe. Más meg aztán lett kiemelt, hogy megszereztem azok sem számítanak. De meglepődtem, amikor valami olyat láttam a kiemeltek listáján, amiből nekem kettő is volt itthon. Ki ne lepődne meg rajta, nem?
Egyelőre, jobb ötletem nincs, mint reklámozni a saját feltöltött könyveimet. De valójában nem is azért szeretném, hogy elvigyék őket, mert azért én pontot kapok, hanem azért, mert nekem már nincs rájuk szükségem. Mert elolvastam őket, egyszer, háromszor, sokszor. Mert frissíteném a házi könyvtáramat, és olvasnék mást. Mert fölösleges belőle kettő, hiszen nekem is csak két szemem van. Egy dolog képez kivételt, A két Lotti, ami négy Lotti, de azt egyszer vissza szeretném adni a gazdájának.
2012. augusztus 6., hétfő
Teggelve: Kérdezz-felelek
Shanara blogot ír, kérdésekre válaszol, majd kérdéseket tesz fel, és tovább küldni Laharának. Az meg ugye én lennék. Mint ahogy szokásom, belevágtam a közepibe, így lehet, hogy meg kéne magyaráznom.
- minden díjazottnak mondania kell magáról 11 dolgot;
- válaszolni kell a jelölő minden kérdésére,
- 11 embert kell jelölni és tőlük kérdezni,
- a jelölteknek 11 kérdést kell feltenni,
- visszajelölni nem lehet.
Ezt egy az egyben kiollóztam Shanara blogjából úgy, ahogy Deviantarton is szoktuk, ha tag me, vagyis teggelnek.
Amikor teggelnek két dolog jut eszembe. Az első, hogy ez olyan, mint egy interjú, tehát "jujdeizgi". A második, jaj, kérdések, mit válaszoljak? Na, majd meglátjuk!
Tehát először tizenegy dologra kell válaszolnom. Vagyis nem. Tizenegy dolgot kell magamról elárulnom.
1. Gyerekkoromban nem igazán szerettem olvasni. Volt ugyan egy könyvkukacos kitűzőm, de én magam nem voltam igazán nagy könyvkukac. A képregényekben is csak a CSATT! BUMM! RECCS! szavakat olvastam el, és csak nagyobb gyerekként, úgy tízévesen éreztem rá a dolog ízére. De akkor is inkább a képes mesekönyveket szerettem.
2. Mamáéktól ünnepekre mindig könyvet kaptam, amit nem annyira szerettem gyerekként, jobban örültem volna valami játéknak.
3. Ötévesen nemcsak a vasárnapi Disney délutánért rajongtam, hanem azt megelőző vagy követő Homoki-Nagy István filmekért is.
4. Rajzolok. Keményen. Azóta, hogy meg tudtam fogni a zsírkrétát, és hiába hiszi sok ember, hogy ez szimpla hobbi, ez már régen túlnőtte magát a hobbi fogalmán.
5. Kiskamaszként leginkább az állatokról és a földrajzról szóló könyveket szerettem. Ismeretterjesztőket főleg, de előfordultak állatos, főleg kutyás regények. Egészen sokáig az elefánt és a kutya volt a kedvenc állatom. Akkoriban etológus akartam lenni. Még most is kicsit.
6. Tizenégy éves koromban megismertem Harryt, és belebolondultam Ronba. Innen nem volt megállás, hivatalosan is könyvmoly lettem. Itt más szót akartam használni, de én nem beszélek csúnyán.
7. Bármily hihetetlen, de nem olvastam el a kötelező olvasmányokat középiskolás koromban. Arrogáns voltam, és azt hittem, jó író lennék, esetleg színész. S mivel nem olvastam el azokat, nem voltak jó jegyeim irodalomból sem. Általános iskolában könnyű jó jegyet szerezni, mert sok verset kellett megtanulnunk. De középiskolában más volt a helyzet. Pedig azok igazán jó könyvek. Most olvasom őket, és rádöbbentem, mekkora szamár voltam. Nem. Valójában éretlen voltam még azokhoz a könyvekhez.
8. A diákistentiszteleten gyakran olvastam a pad alatt. Kezdetben az Evangélikus énekeskönyvet, később Dragon Lance köteteket.
9. Nagyjából tizenkét éves korom óta animézem, és nem érzem úgy, hogy ki akarnék nőni ebből a rajongásból. Az évek alatt csak az ízlésem változott, és kevésbé viselem el az új rajongók sikoltós rajongását. Ennek megfelelően sok mangát is olvasok, főleg angolul, tekintettel arra, hogy mindaz, ami érdekel nem kapható magyarul.
10. Grammar nazi vagyok, amivel nem egy embert bántottam már meg. Kezdetben óvatosan figyelmeztetem az illetőt, de gyakran támadnak, így nem marad más hátra, mint visszaütni.
11. A Békés megyei Békésen lakom, mondhatjuk, hogy békésen, és van egy macskám, a fehér szőrű, lányos hangú, angyalarcú Kormi, aki kandúr.
És persze nem beszéltem arról, hogy mennyire szeretem az animációs filmeket. Na, majd legközelebb!
És akkor jöjjenek a kérdések. Jaj, úgy izgulok!
1.) Mi a kedvenc műfajod és miért?
Ha egy fél évvel ezelőtt kérdezik ezt meg tőlem, akkor azt mondom, hogy fantasy. De azóta sokat okosodtam, és most már tudom, hogy az epic- és high fantasy. Ezen kívül egészen magába bolondított a mágikus realizmus, hála Murakami Harukinak. És még meg sem említettem a humorral átszőtt útikönyveket vagy életrajzi könyveket. Mint Gerald Durrell non-fiction könyvei.
2.) Mi motivált arra, hogy elkezd a blogod vezetését?
Kezdetben felfedezé a blog intézményét, és indítá első könyves blogját vala. Valójában a Könyvmolypárbaj tavaly hét, idén tíz hónapos játékának akartam nyitni egy saját blogot. Aztán úgy döntöttem, megszüntetem a másik könyves blogomat, és ebből egy vegyeskönyves blogot csinálok.
3.) Könyv vagy e-könyv? Esetleg mindkettő?
Könyv és e-könyv. Ez utóbbival csak egy probléma van, a gép elé köt, mert se e-könyvolvasóm, se a telefonra rakható programom nincs. Vagyis inkább a telefonom nem alkalmas rá. Meg néha eszembe jut, hogyha ki akarnak rabolni az utcán, akkor a Kindle-t elviszik, még akkor is, ha nem tudják mire való, de én még olyanról nem hallottam, hogy valakitől könyvet raboltak volna fényes nappal. Éjszaka se. aki rabol, az nem olvas, vagy ha mégis, akkor biztos az egyik le nem írt történetem szereplője.
4.) Kedvenc kiadód? Miért? Miben jobbak, mint a többi kiadó?
Ezt nem tudnám megmondani. Talán a Delta Vision vagy a Mangafan, az ok pedig a műfajok, amiket kiadnak.
5.) Ha választanod kell, akkor külföldi vagy magyar szerző könyvét veszed először kézbe? A választásod indokold is meg.
Ez függ a témától. Most nem azért fogok csakis Fekete Istvántól vagy G. Szabó Judittól olvasni, mert ők magyarok, hanem, mert a könyveik olyanok, hogy megfogtak. Ugyanígy olvasok külföldi könyveket is, de nem azért, mert nem szeretném a magyart. Egyszerűen a téma és a történet az, ami nálam számít.
6.) Utánanézel egy könyvnek mielőtt megvásárolod? Megvárod az első kritikákat vagy rögtön rohansz a boltba és hazamenekülsz a zsákmányoddal?
Ha-ha! Rohannék egyből a boltba. Persze. Nyilván. Nagyon sokba kerül egy könyv, és az is igaz, hogy sokszor már be sem lehet szerezni, ami épp érdekel. Volt már olyan, hogy valamit megvettem, de nem jött be. Akkor még nem volt Rukkola, így sokkal kevesebbért, de az antikváriumot gazdagítottam. Most okosabb vagyok, és csak olyat veszek meg, amiről sok jó értékelést és blogbejegyzést olvasok. Persze olyan is volt, hogy ismeretlen könyvet vettem, oszt jó lett. Lásd, Harry Potter, amit tizennégy éves korom előtt nem ismertem, de gyorsan megvettem a harmadik kötetet.
7.) Sok minden múlik a fordítókon. Ki a kedvenced? Ki az, akinek feltétel nélkül megbízol a munkájában?
Tóth-Tamás Boldizsár. Talán nem kell részleteznem, hogy miért. És Bosnyák Viktória. így kapásból nem is tudok többet, de biztos van. Akit viszont nem igazán csípek, az Vukovári Panna. Émelygősen aranyos mesét csinált a sötét, és sokszor nyomasztó hangulatú Mumin-könyvekből.
8.) Hogy állsz a sorozatokkal? Sorozatot olvasol szívesebben vagy önálló regényt keresel a boltok polcain?
Szeretem és nem szeretem. Szeretem, mert ha jó a könyv vagy jó a sorozat, akkor jó sok könyvön keresztül élvezhetem a világát. Mint a Harry Potterek, a Darren Shanok vagy egyáltalán a Dragon Lance. Viszont nem szeretem, hogy sokat kell várni az újabb kötetre, sőt, előfordul, hogy meg sem jelenik a folytatás, mert különböző okok miatt lemond róla a kiadó. Mint a Tinta- vagy az Időkönyv-sorozat.
9.) Ha egy könyvből több, egymástól külsőre és árban is eltérő kiadás is megjelenik, akkor ez szokott befolyásolni a vásárlásnál? Mi a döntő tényező Nálad? Az ár, a külalak, a tartósság? Esetleg a praktikusság?
Na, kiadásról mesélhetnék, olyan szép egymás mellett a háromféle kiadású Dragon Lance és angol nyelvű Harry Potter. Egyébként nem a kiadás számít, csak a tartalom legyen ugyanaz. Mert biztosan szép lenne, ha a Dragon Lance Krónikák minden kötete Szukits Kiadós lenne, de a harmadik kötet meg sem jelent a kiadónál, csak pár évvel később a Delta Visionnál. Amit viszont nagyon fontosnak tartok, hogy a háromszáz oldalnál vastagabb könyvek midnenképpen keményfedelesek legyenek. Ezért nem is értem, hogyan adhatta ki a Bloomsbury a Harry Potter and Order of Phonenix-et, ami 950 oldalas, puha fedéllel. Legalábbis az új fehér, illetve a felnőttborítós kiadás puhafedeles.
10.) Milyen rovatok szerepelnek a blogodon? Csak könyvértékelésekről írsz vagy más tartalmat is kínálsz az olvasóidnak?
Könyvértékelés és néha agymenés arról, hogy miért is vagyok elmaradva egy-egy értékeléssel. Sőt, mostantól fogva ilyen teges bejegyzések is lesznek.
11.) Mi a véleményed erről a díjról? Jó dolognak tartod, hogy a kérdések alapján megismerheted a bloggert vagy csak egy újabb őrületnek tartod ezt a díjat?
Jó poénnak tartom, én személy szerint élvezem az effajta kérdéses játékokat, ha nem túl személyesek a kérdések.
Hát, a végére értem. És itt jön a legnehezebb, a 11 személy, akit jelölök a díjra. Sőt. Kérdezek tőlük. Kéne egy focicsapat. Hahó! Van itt olyan focicsapat, aki olvas? Nincs? Egyáltalán azok tizenegyen vannak egyáltalán? Na, ha nem, hát nem. Mindenesetre könnyen előfordulhat, hogy olyat tegelek, aki már részt vett a díjazáson. Előre is bocs, a belső szememet néha homály fedi. Nem mind moly, ráadásul éppen most mást kéne csinálnom, és így a legnehezebb blogot írni, ha zavarnak.
Kerol - Áfonyatea
Amrita_noita - Bozsána meséi
Midoriko - Midoriko virgonc kis világa
Chuti - Chuti blogja
Nezumi no Tenshi - Sakana ni Kawa
Celes - Dead Rose Garden
Fleur_Rouge_Cerise - Lilith's World
Negyven Kettő - 42
RevSnowFox - ...egy sötét, sötét barlang
Hanon13 - Hanon13's blog
És akkor most jöhetnek a kérdések. ...
1. Melyik volt az a könyv, amit csak azért olvastál végig, mert nem akartad félbehagyni, egyébként ritka rossz volt?
2. Mi a véleményed a könyvből készült rajzfilmekről, van-e kedvenced?
3. Hol olvasol szívesen? Szoktál-e nyilvános helyen olvasni?
4. Számít-e nálad, hogy milyen kiadású, milyen borítójú egy könyv?
5. Mi volt az első könyv, amit olvastál? És mi volt az első felnőtteknek szóló könyv, amit megkaparintottál?
6. Szerinted melyik műfaj kevésbé ismert Magyarországon?
7. Van-e olyan szerző, akinek a könyveit nem szívesen olvasnád el, miért?
8. Mi a véleményed a mostanában megjelent bestsellerekről?
9. Szoktál-e idegen nyelven olvasni, melyiken és mit?
10. Könyvtár vagy megvásárlás? Ha vásárolsz, akkor könyvesboltban, antikváriumban vagy máshol?
11. Szerinted hasznosak-e a szabadpolcos könyvtárak, van-e a településen, ahol laksz?
Jó szórakozást kívánok! ^^
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)