Nagy-Britannia legnagyobb képregényes rendezvénye: MCM London ComicCon

A ComicCon rendre három napos, de azt tudtam, hogy... öhm... hogy csak egy napra tudok menni, ha venni is akarok valamit a acuki kis bevásárlólistámról. A nap, ami biztos nem szombat, mert az ősszel is gázos volt, igaz, tanultam a saját hibámból, és előre megvettem a jegyet. Mint régen a MAT-os és a Mondoconokon. (Ki a konok?)

Úgy indultam neki ennek az egésznek, hogy csak munka után tudok menni, mert nem kaptam, nem is kértem szabad hétvégét. A hétvége mindig gázos, általában nem szeretik kiadni, de ezt most hagyjuk. Tehát munka után, esetemben szerencsés, mert délig vagyok - éljen az early shift! Az Excel Exhibition Centre-ben tartották, ami lent van délen, és DLR-ral (Dockland Light Railway) nagyon könnyen megközelíthető. Szerencsés, hogy ez nagyjából mindig itt van, nem úgy, mint a Hyper Japan, ami hol az O2-ban, hol az Olympiában. 

Amikor megérkeztem, nem volt végeláthatatlan hosszú sor tobzódó fiatalokból. Úgy is mondhatnám, hogy némileg pangás, persze már Canning Town-nál felbukkant pár cosplayer az átlagos, telefonra tapadt utazóközönség közt (szeretem használni ezt az értelmetlen szót). 

Odabent persze minden megváltozott, de ezt az odabentet csak sok gyaloglás után lehetett elérni, mert a bejárat természetesen az Excel másik oldalán volt található, túl kellett menni a Pink, Blue, Red, Yellow estébé kapukon. Mi a jó? Hogy tényleg nem volt hosszú sor, de én persze ösztönösen kiválasztottam azt a kaput, ahol előttem a srác jegyén nem tudja leolvasni a vonalkódot a gép. De sebaj, mert itt még elég közönbös a hangulat, valahogy hiányzott az a conos feldobódottság. (Sőt, kellett egy fél óra, hogy belerázódjak.) Tapasztalatból (höh, vén róka!) már tudom, hogy jobb nyomban az evéssel kezdeni, mert van egy pont, amikor minden conoló hirtelen éhes lesz, és a hosszú sor kibírhatatlan. Tényleg. A képen nem igazán látszik, sushi-roll, zöld tea (igazi tea, nem olyan lötty, mint amerikai ice tea, és főleg nincs benne semmi édesítő) és azuki babbal töltött süti. Om, om, om... Hogy miért a földön ülve eszem? Voltak asztalok és székek, de lusta emberek úgy gondolták, azokott nekik vannak ott, ha ők elfáradnak, meg így feelingsebb is. A rózsaszín a szőnyeg, a fekete-fehér a térdem. 

Bevásárlólista? Volt, mindig van, de meglepő, hogy némely manga drágább, mint ha a Waterstones-ban venném, ezért a betervezett BSSM hiányzó köteteinek beszerzése csúszott egy másik időpontra. Különben is, már csak négy kötet hiányzik. Túlélhető. Honey&Clover nem is volt, a VIZ Media csakis a nagyon hype-olt címeket vitte. Meg pár artbook-ot. Apropó, artbook. Teljes győzelem. Az összes Studio Ghibli artbook le volt értékelve az egyik asztalnál, kár, hogy a Totoro-sat már előtte beszereztem egy másiknál, igaz, ott is olcsóbb, de nem feleannyi, mint az Arrietty volt. :O :D A listán még szerepelt Pocky és Pokka, és egy Tardis-os kitűző. Komolyan, ez már mázli. És valami a Comic Village-ből. (Leginkább saját asztal, de sosem tudok előre tervezni, mert nem tudom, eljutok-e vagy sem.)

ComicCon, jobb egy egyszerű animeconnál, mert szélesebb kört érint. Sorozatok, filmek, sci-fi, fantasy, steampunk, képregények, anime, manga és még a franc se tudja mi, de az mind itt van. Van Disney is, bár az inkább hype, Disney Princess és Frozen (azt pedig már nagyon unom), de képregényes rendezvényen igenis hiányolom Don Rosa és Carl Barks akármilyen kapcsolódó művét. 

 Áru rengeteg, mindenféle műfajban, a legjobban tetsző mégis a Sailor Moon-os (még mindig) és a viking ivókürtös volt. Ha! 

Valamilyen oknál fogva, engem nem láttam meg a cosplayerek. Ha megállítottam volna őket egy fotó erejéig, csak mentek tovább, ezért nem sok cp-s kép készült, csak random emberes, a félhomályban.

Egyedül persze más conra menni, és ott lenni is. Legközelebb szívesen mennék nem egyedül, érhető, ugye? Így még a programokat sem néztem meg, egy kicsit hallottam a karaokéből, az elég vegyes. Jutott egy rajzverseny, amit a Graph-It nevű marker forgalmazói rendeztek. Hát, én úgy hívtam, a gagyifilces verseny. Kívülről jónak kinéző, belül teljesen más színű, inkább sötét, mint az Ico filctoll. Ráadásul majdnem az összes filc ki volt száradva. Hmm, ez az "hozz össze valamit, ha tudsz" típusú rajzverseny. A készült kép amúgy megtekinthető, beletettem a májusi sketchdumpba. Jobb felső sarok, szárnyas izé. Csak a halványlila volt olyan színű, mint a kupakon. 

Megyek-e legközelebb? Ez még kérdés? Csak legközelebb még aznap megírom a beszámolót, ami majd nem lesz tele a "volt" szóval. 

Ami negatívum, de ezt az épület számlájára írom, ha egyszer kimentél a szabadba, hogy napfényben is láss jelmezeken, újra körbe kellett menni, újra, pink, red és a többi kapun túlra, hogy bejuss. Ez úgy baró, amikor elindulnék hazafelé, de mégis előtte inkább megigazítanám kicsit a ruhámat, mert a kezdek kissé cábár lenni.

Lion Guard - Oroszlánkirály négy vagy alternatív második rész

Hol volt, hol nem volt a messzi Afrikában, a szavannán történt, ahol a napfény birodalmában egy

nemes király uralkodott. Aztán történt mindenféle esemény, de a vége hepiend lett, de a nemes király elfoglalt helyét égi trónján, fia pedig a földin. A film végén, ahol a dal az élet körforgásáról szól, az idős majompap magasba emelni a jövendő királyt, akit a filmben már nem neveznek meg, de a készítők _"Fluffy"_ néven hivatkoznak rá. A film hatalmas sikereket ért el, videójáték készült belőle meg mindenfél termék, köztük képregény. Némelyikben a nemes király fia még gyerek, és mindenféle állatokkal barátkozik, nem csak a filmből megismert leány-unokatestvérével (akivel házasságot is kötött), másokban a nemes király fia már felnőtt, és fia lépteit egyengetni. A nemes király Mufasa, fia Simba és a képregénybeli kölyök Kopa. Aztán megjelenik a folytatás, és ha az első részt a _Hamlet_hoz szokták hasonlítani, úgy a másodikat a _Romeo és Júliá_hoz. Simba _leánya_ Kiara, aki összebarátkozik a tiltott, északi bozóton túli kölyökkel, a zordföldi Kovuval. Nevek, országok, fordítások. Az első részben Mufasa királysága a napfényes Büszke Birtok határáig terjed, a második részben ez már Büszkefölde. Eredetileg Pride, ami valóban jelent büszkeséget is, de angolul így hívják az  oroszlánok társadalmát. (Mint farkasoknál a falka.) Zordfölde eredetileg Scarland, ami kifejezetten utal arra, hogy az Zordon (Scar) birodalma. Érdekes, hogy sok rajongó azt is tudja, hogy Zordon neve kölyökkorában Taka volt. De ez mellékszál. Folyik a cselekmény, az örök körforgás helyett új mondanivaló kap szerepet, az elfogadás, és le a rasszista oroszlánokkal! Azt amúgy sosem értettem, miért teljesen más rajzolású Zira csapata, mind gonosznak lett rajzolva, jól látszódó különbségekkel a többi oroszlánhölgytől. Mind úgy néz ki, mintha Zordon rokona lenne, pedig ez csak három (?) kölyökre igaz. Nuka, a szúette kamasz, Vitani és Kovu. Majd a történet véget ér, mindenki boldog, igaz, itt is kellett szükségszerű oroszlánveszteség, a már bevált módon. A történet végén nem lett a kamasz Kiara királynő, és nem mutattak be újabb kölyköt se. Hopp, és vége. Aztán jött egy sorozat, ami történetileg nem kapcsolódik a nagyfilmekhez, és egy harmadik résznek nevezett valami, ami inkább a sorozathoz kapcsolható (szerintem), mert nem oroszlánokról, hanem Pumbááról és főleg Timonról szól. És el is jutottam a _Lion Guard_ sorozatig, amit nem vagyok hajlandó a magyar címén nevezni, mert az nagyon hülyén hangzik, és elég csak egyszer. Bevallom, vártam ezt a sorozatot, bár elég magasak az elvárásaim, és persze valamennyire csalódtam is emiatt. De csak szépen, sorjában. Tudtam, hogy a Kion elvileg Kiara öccse lesz, na, én ezt úgy képzeltem el, hogy akkor Kiara már majdnem felnőtt, ahogy a második film végén látható. Erre jön a koppanás, nem itt Kiara ugyanannyi idősnek látszik, mint az új kölyök. Kion nevével különben sem vagyok elégedett, úgy hangzik, mintha a lion szó lett volna megváltoztatva egy betűvel. (Pont, mint Eragon...) A második filmben Kiara folyton magányos, és ezért is barátkozik össze Kovuval, mert nem ismer mást. Itt megemlítik, hogy Kiara gazellát fog vadászni a barátnőivel. MI VAN? D: Homlokegyenest, sőt, pofon az előző részeknek meg a rajongóknak. A rajzfilm célja némileg az is, hogy megismertessék a gyerekekkel az afrikai állatokat. Ez jó ötlet, de nem biztos, hogy így kellett volna. Ez így önmagában nagyon hasonlít a képregényekre, de Kion viselkedése, ha másmilyennek is kell lennie, mint Simbáé, nagyon más. Simba egy ártatlan kölyök, aki ugyan nagy veszélybe sodorta saját magát, de nemvolt tiszteletlen a szüleivel, Kion viszont nagyon annak tűnik és gúnyolja a hagyományokat. 

A rajzolásról. Hááááát, nekem nem jön be ez a túlságosan stilizált, "legyen minden karakter fele akkora ugyanakkora fejjel" stílus. Simba mintha összement volna, a legtöbb állatkölyök is chibi, a hiénák meg különösen debilek, a szokásoson is túl.  A színezés, a hátterek viszonylag szépek, de látszik a karaktereken, hogy ez bizony digitális, ami egyébként nem baj, de a kontúr például túl vastag, és az egész összességében valahogy olyan olcsónak tűnik. Sokszor a mozgások is furák, a mimikák csak megközelítik az eredetit, az első filmben sokkal több állati volt az arckifejezésekben, itt inkább emberiből van több. De ott van például Rafiki, nagyon jól eltalált, teljesen jó mind mozgásban, mind arckifejezésekben.

A magyar szinkron nem tetszik, az eredetit meg még nem hallottam. Vannak, hangok, amik maradtak. Például Barbinek Péter Rafiki hangjaként. De Simba hangja már nem Stohl András, és ez nagyon zavaró, nekem. A kölykök hangjába megint belekötök, mert ha régen tudtak gyerekhangot adni egy gyerekkarakternek, akkor most miért kell majdnem mutáló kiskamasznak lenni egy olyan oroszlánnak, akinek még az ifjúkori foltok is látszódnak a lábán. Gyerekebb hang kéne neki, ahogy Kiarának is. Neki régen Bogdányi Titanilla volt, most valaki más, de neki is kamaszlányhangja van kölyökhang helyett. Az új szinkronnal mindig baj van persze, ha régi karakterekhez kellenek. A csúnyaszemöldökű, tiszteletlen méhészborz hangjával elégedett vagyok, de őt magát azért mégis odadobnám a hiénáknak. Az is milyen már, hogy Timon és Pumbaa nevelték fel őt is? Vagy mi ez a duma?

Oroszlánőrség, ez valami új dolog, gondolom, kellett az új ötlet, ez lett belőle, meg a paranormális hol megjelenő, hol eltűnő oroszlánmancstetkó. 

Mindent összevetve, nem olyan borzasztóan rossz ez, de nyomába se ér a régieknek. Gyerekeknek persze ettől függetlenül tetszhet, ahogy nekem is tetszett volna gyerekkoromban.

Remélem, azért benne lesz Kovu. De tényleg. 

Talán megnézem a többi részt is. Egy kicsit mi lett volna ha feelingje van. Néha jó ez, majd figyelmen kívül hagyom a borzot.

- A dalok bénák, és én még az Upendi-re hittem ezt.

+ A háttérzene hangulatos.