Tehát már az elején figyelmeztetnek kellett magamat arra, hogy ez egy M.A.G.U.S. könyv. Ó, milyen régen játszottam szerepjátékot! Még 2005-ben meg 2006-ban. A saját karakterem egy pyarroni félelf tolvaj volt. (Jaj, ez annyira tipikus!) Akkoriban olvastam Ian Russeltől a Fogadalmat, ami ugyan nem ért fel az akkoriban körülrajongott Dragon Lance könyvekkel, de nem is volt rossz.
Novellák a Hatodkorból, ami azt jelenti, hogy novellás kötet, vagyis számomra nehéz olvasmány a különböző történetek miatt, és egy részlete Ynev történelmének. Szerencsére volt összefüggés a novellák között, de még így is egy rém unalmas kyr históriás könyvet tarthattam a kezemben. Hogy kik azok a kyrek vagy kyr-vérűek? Külsőre embereknek néznek ki, de nem azok. (Csak azoknak tűnnek annak, akik az elfeket is képesek embernek nézni.) A kyreknek fehér vagy hamuszürke hajuk van, testalkatuk nyúlánk, vonásaik élesek. Élüknek fontos eleme a hagyománytisztelet, harcban kegyetlenek, és egytől egyig vezető személyiségek. Az anyrok a kryek varázstudó papjai voltak, a legfőbb anyr a kyr császár.
Ahogy olvastam, egyre inkább arra jöttem rá, hogy ez kifejezetten kyrek számára íródott, és jómagam képtelen vagyok az élvezetére, borzasztóan untam.
Amiért valaha is a kezembe került ez a könyv, az az ynevi világ és a csábító borító Buttinger Gergely illusztrációjával.
Talán rossz választás volt második M.A.G.U.S. könyvnek pont ezt kinézni. A nyelvezete fellengzős, a történetek kevésbé érdekesek. Lehet, hogy fordítva kellett volna? Nagyon nem is tudom, hogy mit gondoljak, az eddigi tapasztalatim alapján ennek a világnak a könyvei nem jönnek be. Hacsak én meg nem írnám a saját kalandunkat. Remélem, ha valaha még közelébe kerülök Yneven játszódó könyvnek, az ennél jobb lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése