"
Régen írtam már, szinte le is
felejtetem, hogy a betűket nem csak olvasni, hanem írni is lehet. Járom
az antikváriumokat, beszerzem a könyveket, amik akkor jelentek meg,
amikor én még nem voltam, és el is olvasom őket. De antikváriumban is
annyira régen lehettem legutoljára, mint mikor ide írtam, legutoljára,
ez előtt.
Egy kisnövésű kislány, akinek, miután új
városba kerül, új iskolába nincsenek barátnői. Ártatlan mondatával,
hogy őt a "tiszai gólya hozta" már az első nap nevetség tárgya lesz a
zárdában. Továbbra sem tud barátot szerezni, próbálkozik, de hol a
társadalmi, hol az értelmi különbség szab határt. A regény a
századforduló korában (a XIX. és XX. század fordulóján) játszódik, és
végigkíséri Bodrog Piroska életét, vívódásait, boldogságait negyedik
elemista korától tizennyolc éves koráig, amikor is férjhez megy. Ajánlom
olvasásra, és újraolvasásra minden leánynak tíz év felett és száztíz év
alatt!" /forrás. a régi könyves blogom/
Ez a könyv határozottan újraolvasásra vár, akkor majd hozok részletesebb leírást is.
A régi bejegyzés javítani, mert Piri 1910-ben ment férjhez, és akkor már huszonkét éves volt, maga vezette a háztartást, és egy hatvanfős osztályt tanított. Kedves kis lányregénynek indul, a kis termetű és gyerekes Pirivel, aki minduntalan a mosónő lányával barátkozna, de a társadalmi különbségek miatt, ebből sosem lesz barátság. Aztán később gyerekesnek titulálják, és még bohócot is csinál magából, mikor egy nap fűzőben meg iskolába, amit persze nem is tudott rendesen magára ölteni. Fel akar nőni, felnőtt akar lenni, de csak később érti meg, hogy nem a fűzőktől vagy a fiúkról való csevelytől lesz valaki felnőtt.
A régi bejegyzés javítani, mert Piri 1910-ben ment férjhez, és akkor már huszonkét éves volt, maga vezette a háztartást, és egy hatvanfős osztályt tanított. Kedves kis lányregénynek indul, a kis termetű és gyerekes Pirivel, aki minduntalan a mosónő lányával barátkozna, de a társadalmi különbségek miatt, ebből sosem lesz barátság. Aztán később gyerekesnek titulálják, és még bohócot is csinál magából, mikor egy nap fűzőben meg iskolába, amit persze nem is tudott rendesen magára ölteni. Fel akar nőni, felnőtt akar lenni, de csak később érti meg, hogy nem a fűzőktől vagy a fiúkról való csevelytől lesz valaki felnőtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése