A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Disney. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Disney. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. április 3., vasárnap

Lion Guard - Oroszlánkirály négy vagy alternatív második rész

Hol volt, hol nem volt a messzi Afrikában, a szavannán történt, ahol a napfény birodalmában egy

nemes király uralkodott. Aztán történt mindenféle esemény, de a vége hepiend lett, de a nemes király elfoglalt helyét égi trónján, fia pedig a földin. A film végén, ahol a dal az élet körforgásáról szól, az idős majompap magasba emelni a jövendő királyt, akit a filmben már nem neveznek meg, de a készítők _"Fluffy"_ néven hivatkoznak rá. A film hatalmas sikereket ért el, videójáték készült belőle meg mindenfél termék, köztük képregény. Némelyikben a nemes király fia még gyerek, és mindenféle állatokkal barátkozik, nem csak a filmből megismert leány-unokatestvérével (akivel házasságot is kötött), másokban a nemes király fia már felnőtt, és fia lépteit egyengetni. A nemes király Mufasa, fia Simba és a képregénybeli kölyök Kopa. Aztán megjelenik a folytatás, és ha az első részt a _Hamlet_hoz szokták hasonlítani, úgy a másodikat a _Romeo és Júliá_hoz. Simba _leánya_ Kiara, aki összebarátkozik a tiltott, északi bozóton túli kölyökkel, a zordföldi Kovuval. Nevek, országok, fordítások. Az első részben Mufasa királysága a napfényes Büszke Birtok határáig terjed, a második részben ez már Büszkefölde. Eredetileg Pride, ami valóban jelent büszkeséget is, de angolul így hívják az  oroszlánok társadalmát. (Mint farkasoknál a falka.) Zordfölde eredetileg Scarland, ami kifejezetten utal arra, hogy az Zordon (Scar) birodalma. Érdekes, hogy sok rajongó azt is tudja, hogy Zordon neve kölyökkorában Taka volt. De ez mellékszál. Folyik a cselekmény, az örök körforgás helyett új mondanivaló kap szerepet, az elfogadás, és le a rasszista oroszlánokkal! Azt amúgy sosem értettem, miért teljesen más rajzolású Zira csapata, mind gonosznak lett rajzolva, jól látszódó különbségekkel a többi oroszlánhölgytől. Mind úgy néz ki, mintha Zordon rokona lenne, pedig ez csak három (?) kölyökre igaz. Nuka, a szúette kamasz, Vitani és Kovu. Majd a történet véget ér, mindenki boldog, igaz, itt is kellett szükségszerű oroszlánveszteség, a már bevált módon. A történet végén nem lett a kamasz Kiara királynő, és nem mutattak be újabb kölyköt se. Hopp, és vége. Aztán jött egy sorozat, ami történetileg nem kapcsolódik a nagyfilmekhez, és egy harmadik résznek nevezett valami, ami inkább a sorozathoz kapcsolható (szerintem), mert nem oroszlánokról, hanem Pumbááról és főleg Timonról szól. És el is jutottam a _Lion Guard_ sorozatig, amit nem vagyok hajlandó a magyar címén nevezni, mert az nagyon hülyén hangzik, és elég csak egyszer. Bevallom, vártam ezt a sorozatot, bár elég magasak az elvárásaim, és persze valamennyire csalódtam is emiatt. De csak szépen, sorjában. Tudtam, hogy a Kion elvileg Kiara öccse lesz, na, én ezt úgy képzeltem el, hogy akkor Kiara már majdnem felnőtt, ahogy a második film végén látható. Erre jön a koppanás, nem itt Kiara ugyanannyi idősnek látszik, mint az új kölyök. Kion nevével különben sem vagyok elégedett, úgy hangzik, mintha a lion szó lett volna megváltoztatva egy betűvel. (Pont, mint Eragon...) A második filmben Kiara folyton magányos, és ezért is barátkozik össze Kovuval, mert nem ismer mást. Itt megemlítik, hogy Kiara gazellát fog vadászni a barátnőivel. MI VAN? D: Homlokegyenest, sőt, pofon az előző részeknek meg a rajongóknak. A rajzfilm célja némileg az is, hogy megismertessék a gyerekekkel az afrikai állatokat. Ez jó ötlet, de nem biztos, hogy így kellett volna. Ez így önmagában nagyon hasonlít a képregényekre, de Kion viselkedése, ha másmilyennek is kell lennie, mint Simbáé, nagyon más. Simba egy ártatlan kölyök, aki ugyan nagy veszélybe sodorta saját magát, de nemvolt tiszteletlen a szüleivel, Kion viszont nagyon annak tűnik és gúnyolja a hagyományokat. 


A rajzolásról. Hááááát, nekem nem jön be ez a túlságosan stilizált, "legyen minden karakter fele akkora ugyanakkora fejjel" stílus. Simba mintha összement volna, a legtöbb állatkölyök is chibi, a hiénák meg különösen debilek, a szokásoson is túl.  A színezés, a hátterek viszonylag szépek, de látszik a karaktereken, hogy ez bizony digitális, ami egyébként nem baj, de a kontúr például túl vastag, és az egész összességében valahogy olyan olcsónak tűnik. Sokszor a mozgások is furák, a mimikák csak megközelítik az eredetit, az első filmben sokkal több állati volt az arckifejezésekben, itt inkább emberiből van több. De ott van például Rafiki, nagyon jól eltalált, teljesen jó mind mozgásban, mind arckifejezésekben.


A magyar szinkron nem tetszik, az eredetit meg még nem hallottam. Vannak, hangok, amik maradtak. Például Barbinek Péter Rafiki hangjaként. De Simba hangja már nem Stohl András, és ez nagyon zavaró, nekem. A kölykök hangjába megint belekötök, mert ha régen tudtak gyerekhangot adni egy gyerekkarakternek, akkor most miért kell majdnem mutáló kiskamasznak lenni egy olyan oroszlánnak, akinek még az ifjúkori foltok is látszódnak a lábán. Gyerekebb hang kéne neki, ahogy Kiarának is. Neki régen Bogdányi Titanilla volt, most valaki más, de neki is kamaszlányhangja van kölyökhang helyett. Az új szinkronnal mindig baj van persze, ha régi karakterekhez kellenek. A csúnyaszemöldökű, tiszteletlen méhészborz hangjával elégedett vagyok, de őt magát azért mégis odadobnám a hiénáknak. Az is milyen már, hogy Timon és Pumbaa nevelték fel őt is? Vagy mi ez a duma?

Oroszlánőrség, ez valami új dolog, gondolom, kellett az új ötlet, ez lett belőle, meg a paranormális hol megjelenő, hol eltűnő oroszlánmancstetkó. 

Mindent összevetve, nem olyan borzasztóan rossz ez, de nyomába se ér a régieknek. Gyerekeknek persze ettől függetlenül tetszhet, ahogy nekem is tetszett volna gyerekkoromban.

Remélem, azért benne lesz Kovu. De tényleg. 
Talán megnézem a többi részt is. Egy kicsit mi lett volna ha feelingje van. Néha jó ez, majd figyelmen kívül hagyom a borzot.
- A dalok bénák, és én még az Upendi-re hittem ezt.
+ A háttérzene hangulatos.

2015. január 9., péntek

Szarvaskirály, királylány és disznópásztor (Lloyd Alexander: The Book of Three)

Valaha, egyszer, évekkel ezelőtt képek után kutattam, és találtam valamit, ami első ránézésre Disney-rajzfilmnek tűnt, de nem értettem, hisz ismeretlennek tűnt. Kis kutatómunkával kiderítettem, hogy tényleg Disney, a címe pedig The Black Cauldron. A rajzfilmhoz Tim Burton készített karakterteveket, bár láthatólag mégsem az ő stílusát választották, a történetnek pedig van könyveredetije, és mint olyan, egyből felkeltette az érdeklődésem. 

Lloyd Alexander ötrészes fantasyjának, a Prydain Krónikáinak első részét rajzfilmesítették meg, érdekesség, hogy a film a második könyv címét kapta, mert az első részé The Book of Three.


Élt egyszer egy fiú, Taran egy üreg bűbájossal és egy visszavonult katonával. Ő lovag szeretett volna lenni, de csak a ház körül segíthetett. Ott élt egy disznó, a vidék egyetlen jósdisznója, Hen Wen, aki többet ért más disznóknál, hisz látta a jövőt. Akkoriban a legnagyobb gonosz a Szarvaskirály volt, és minden alkalmat megragadott volna, hogy megszerezze Hen Went, ezért Taran elhagyta az otthonát, és útra indult, hogy megvédelmezze a disznót. Útja alatt különféle alakokkal találkozik, egy törpével, egy forrófejű királylánnyal, Eilonwy-vel, egy furcsa szőrös teremtménnyel, Gurgival és egy dalnokkal, Fflewdur Fflammal. Együtt szembenéznek ezer veszedelemmel és kalanddal, sötét harcosokkal, boszorkányokkal, sárkányokkal, sőt még magával a Szarvaskirállyal is.


A történet fő szála a kalandos út és Taran jellemfejlődése. Tökéletes fantasy ifjabb főszereplőkkel, hisz még Taran és Eilonwy sem kisgyerek már, de nem is felnőttek, történetük mégsem gyerekmese.

A történetet a wales-i mitológia ihlette, a nevek és helyszínek is wales-i nyelvűek.

1985-ben elkészült belőle a a huszonötödik Disney animációs nagyfilm, 2001-ben könyvhű számítógépes játék. Filmre más formában nem vitték, pedig szerintem igazán megérdemelné.
A kifejezetten nem illusztrált, de minden fejezethez tartozik egy-egy kép, valamint a könyv elejében található térkép Alison Read linómetszetei alpján készültek. A térképért különben is nagy respect jár, mert én úgy gondolom, az minden kalandos-utas fantasy könyvbe való tartozék, szóljon idősebbeknek vagy fiatalabbaknak, mint ahogy ez is.