Ha nem könyvekkel kapcsolatos dolog lenne, nem ide írnám, hanem a mindenes blogomba, de így nem marad más választásom. Az index.hu egyik cikkírója megint volt olyan fantasztikusan tehetséges, hogy elfutott tőle a pulykaméreg.
Tehát a cikk arról szól, hogy milyen könyvekkel lehet megszerettetni az olvasást, és melyek azok, amiktől jobb, ha távol tartja magát az ifjúság. Olvasást megszerettető műként szerepel a Winnetou, a Harry Potter és Durrelltől az Állatkert a kastély körül. Az első kettőt még ismerik valamennyire, de Durrellt kevesen. Sajnos. a továbbiakban fölmerül, hogy melyekből lehetne az életre tanulni, és melyik jó kötelező olvasmánynak. Melyik az igazán neki való szépirodalom, és melyik az, amelyik állítólag segíti a közösségi életét. A végére pedig, hogy melyik káros. Érdekes, hogy A Pál utcai fiúk és a Szív az életre tanítana, de a Bambi meg káros. Hát én inkább adnék Bambit és Richard Adamsontól a Gesztenye, a honalapítót A Pál utcai fiúk helyett. Nem való az tizenegy éveseknek, a Kincskereső Kisködmön meg alsósoknak. Szerintem. Hol vannak ebből a listából angol gyermekregények, mint A titok kert vagy a Fecsék és Fruskák? Kötelező olvasmánynak Gárdonyi, Verne, Walter Scott, Tatay, Fekete István. Ebből három történelmi, Verne segít házilag dinamitot gyártani, Fekete Istvánt meg szeretjük. De hol marad Selma Lagerlöf Nils Holgerssona? Ha valamiből szórakozva lehet tanulni, hát akkor az a könyv az. Nézem, nézegetem a szépirodalmi listát. Iskola a határon, A Legyek Ura, Sorstalanság, Toldi, Az arany ember. Ezekből én sem olvastam mindet, de nem is értem, miért pont ezek. Jókainak nagyon sok igen jó könyve van, olyanok, amik letehetlenek. Miért nem azok kerültek az ajánlásba? Hol marad Szabó Magda? Hol marad Charles Dickens? Görgetem az oldalt lefelé, "Boldoguljon a közösségben?" - írja a következő alcím. Pöttyös, csíkos! Vágom rá magamban, van azokból olyan nem egy, amit mostan írtak mostaniaknak. Mik is a lehetőségek? Geronimo Silton és Rumini. Ez jó, ha éppen egerek vagyunk. Mi van még? Szent Johanna Gimi, Az éhezők viadala és az Alkonyat. E hármat én nem tekintem gyermekirodalomnak. Kamaszirodalom és fiatal felnőttirodalom. De nem gyermekirodalom. Hol van Balázs Ágnes Lufija, Bosnyák Viktória Jóhegyi Lacija és Böszörményi Gyula Gergője? De jöhetnének a régebbi könyvek, amiket régen írtak. Thury Zsuzsa, G. Szabó Judit, Nagy Katalin, Sohonyai Edit. Vagy ha mindenáron külföldi irodalmat szeretnénk, akkor Jacqueline Wilson, Sue Towsend vagy a régi-régi Prince Edward-szigetről író Lucy Míud Montgomery. Végére maradtak az állítólag káros könyvek, Felix Salten nyomban kétszer. A Feketefülű fehér Bimet nem olvastam még, de fogom. Szomorú. És? A kis herceg nem szomorú? Edmondo de Amicis Szív című könyve nem szomorú?
És még egy kérdésem van. Hol maradnak a kortárs könyvek? Nyulász Péter Helkája, Lois Lowry és Louis Sachar könyvei? Hol maradnak a svéd, dán, finn, lengyel könyvek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése