Summa egy tizenháromra végződő évről

Tavaly is csináltam ilyet, tehát idén miért ne tenném? Azokról, amik a legjobbak voltak idén, legyen könyv, film vagy akármi más.
A tavalyi bejegyzés emitten olvasható:
http://books-and-i.blogspot.co.uk/2012/12/az-ev-mindenfeleje.html

1. Az év új könyve
Nagyon, de komolyan mondom, nagyon nehéz választani csupán egyet, amelyik a legjobb volt idén, és új könyv, új kiadás.
Ezért aztán úgy döntöttem, három külön kategóriában három legjobb új könyvet nevezek meg.
A első Hubert Géza Wells: Az állatidomár is ember című önéletrajzi írása. Írtam is róla korábban.
A második egy trilógia, magyar szerző tollából, fejéből, fantáziájából, Lilian H. AgiVega Második Atlantisz trilógiája. Talán úgy is mondhatnám, hogy az az év trilógiája, csak hogy meglegyen a kellő szóismétlés.
A harmadik talán fikció, de igaz is lehetne, sőt, sokan beleélhetnék magukat. Wolfgang Herndorf: Csikk című műve.

És még mi jutott eszembe? Nagyon furcsa, szokatlan, és tényleg én még soha nem olvastam hasonlót, az pedig Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában.

2. Az év írója
Nehéz ismételten. Azt hiszem, hogy idén egy szerzőpáros az, akiknél azt éreztem, igen, ők azok! Marina és Szergej Gyacsenko, de pedig csak egyetlen könyvet olvastam tőlük.

3. Az év újraolvasása

Elfogultságomban nyomban holmi kitalált varázslókastélyokat kezdenék el emlegetni, taláros, varázspálcás bandával, mert valóban, az angol nyelven újraolvasott Harry Potterek igen mély nyomot hagytak ismételten. Aztán eszembe jutott, milyen jó hangulatot csinált az Árnybíró. De mégsem ezekkel találtam a igazi közös hangot, hanem idén is Tolkiennel.
J. R. R. Tolkien: A szilmarok

4. Az év ifjúsági könyvei
Mint minden évben, idén is próbáltam valami tematika szerint olvasni a gyermekkönyvtár gyűjteményét, néha sikerült, néha nem.
Aztán idén az igazi mondanivalót rejtő könyvek kerültek terítékre, így lett nálam az év ifjúsági könyve Jerry Spinelli: Stargirl-je.

5. Az év animesorozata
Itt nem nehéz a választás, mivel idén csupán egyetlenegyet néztem meg. A Gin no Saji-t.

5. Az év újranézett animéje
Idén kimaradt az általánosan megnézett egyestés animemozi, mert addig vártam a Kaze no Tachinura, míg a magyar mozikba nem került, én meg itt maradtam Londonban néznivaló nélkül. De még tavasszal elkezdtem magyarul nézni a Tanoshii Muumin Ikká-t, majd a finnül folytattam, ahonnan magyarul már nem volt több rész.

6. Az év élőszereplős mozija
Én tényleg nem voltam soha rajongója semmilyen westernnek korábban, és ugyan megnéztem valamilyen Johnny Deppes filmet, de ilyet és ennyire még soha. Tehát idén megnéztem a Lone Rangert, és utána hetekig, ha nem egészen mostanáig hallgatom a filmzenéjét, és még az extázis is megesett a nézése közben.

7. Az év nem-japán animációs filmje
Aj-jajj, nem tudok dönteni, pedig hó és jég mindkettőben van. De az utóbbi pár nap hangulata azt kívánja, hogy az utóbb megnézettet kiáltsam ki az év animációs filmjének. Akkor legyen így! Tehát Frozen a Disney-től.

8. Az év újranézett rajzfilmsorozata
Mert idén ilyen is sikerült, rááldoztam pár napot, és olyan gyorsan vége lett, hogy hiányérzetem támadt. Mi is volt az? Hát, kérem szépen, a Gumimacik.

9. Az év könyvsorozata
Bár így a filmek után kicsit kilóg a sorból, de mégis a végére szántam, ebben az évben próbáltam utolérni magam és elolvasni a legtöbb várólistás Delfin- és pöttyös könyveket. Valamennyire összejött, de nem tökéletes.

És azt hiszem, ennyi. A Hobbit-ot még mindig nem sikerült megnézni.