Az év mindenféléje

Ahogy más blogokban vagy a molyon már láttam hasonlót, hát megírom, mik azok, amik meghatározó szórakoztató elemek voltak az idei évemben. 

 1. Az év új könyve 

Erin Morgenstern: Éjszakai Cirkusz 

A kiadás, maga könyv is gyönyörű, a világ pedig elvarázsolt. Én nem szoktam, régebben legalábbis nem szoktam a legújabb könyveket elolvasni, és véletlenül találtam rá erre, azonnal beleszerettem. 

2. Az év írója

Ilyen kettő is van. Az egyikkel már elég régóta szemeztem, és egy könyvutalványnak köszönhetően belépőt nyertem a világába. Ez volt Murakami Haruki. A másikra véletlen akadtam rá, majd elolvastam a könyvtár fellelhető összes könyvét, ő pedig Jostein Gaardner volt.

3. Az év újraolvasása

J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura

Tíz év után olvastam újra, és ráéreztem igazán a gyönyörűségére. Még azok a részek is, amiket tíz éve unalmasnak tartottam, azok is lenyűgöztek.

4. Az év ifjúsági könyvei, könyvei.

Arthur Ransome: Nem akartunk tengerre szállni

És minden elérhető, nyáron, a Tóvidéken játszódó könyv az írótól.

5. Az év animesorozata

Sakamichi no Apollon

Amiért beleszerettem, mert nem a megszokott színes hajú, tányérszemű, visítozós középiskolásokról szóló anime. Mert van mondanivalója, mert tetszetős a látványvilág és, mert szeretem a dzsesszt.Ráadásul segít megérteni Murakami könyveinek világát, hiszen ez is a '60-as évek Japánjában játszódik, a diáklázadások idején.

6. Az év anime mozija

Ilyenből kettő is van. Az egyik a Studio Ghibli filmje, a szintén diáklázadásos Kokuriko Zaka-Kara, ami az azonos című manga alapján készült.

A másik a Madhouse 2009-es animációja, a Mai Mai Miracle, ami Nobuko Takagi regénye alapjűn készült.

7. Az év újranézett animéje

Itt az az érdekesség, hogy csak félig újranézés, mert sok részt soha az életben nem láttam korábban. Ez pedig a Dragon Ball Z. Magyar szinkronnal néztem, és élvezetesnek tartottam a félrefordítások és kivágott jelenetek ellenére is.

8. Az év élőszereplős mozija

Azt nem mondanám, hogy sok filmet láttam idén, de az újabbak közül, ami a legjobban bejött, az a Csodálatos Pókember volt. (A Hobbitot még nem láttam.)

9. Az év nem-japán animációs filmje

Ebből megint nem láttam annyit, mint amennyit szerettem volna, rövid animációknak meg majd nyitok egy új bejegyzést. Nekem leginkább a Brave tetszett. (Kicsit bugyutána tartom a magyar címet, ezért nem is használom.)

10. Az év újranézett élőszereplős sorozata

Mert ilyen is van, habár én nem vagyok egy nagy sorozatfüggő, kivéve, ha Avonle-ről van szó. Szóval a Váratlan utazást majdnem minden évben megnézem.