Ennek a könyvnek, illetve nem a könyvnek, hanem az elolvasásának érdekes a története. Először volt egy rövid részlet a filmből, az, amikor Holdfölde kapujánál Robin megtámadta a kocsit, amiben Maria utazott. Majd a vége, ahol az oroszlán és egyszarvú egymás mellett állnak.
Mivel a közepét nem láttam, mindenképpen el akartam olvasni a könyvet. El is kezdtem, kicsit más volt, mint az a pár részlet, amit a filmből láttam. aztán abbahagytam a harmadik fejezetnél, mert mégis előbb a filmet kéne megnézni, hisz a könyv az százszor jobb szokott lenni a filmnél. Megnéztem. Elragadó. Úgy maradtam. Nem akartam elhagyni a film világát, a zenéjét végtelen lejátszásban hallgattam.
Aztán folytattam a könyvet ott, ahol abbahagytam. Maria Merryweather árva lesz, és nevelőnőjével nagybátyjához költözik, vidékre. De itt a nagybácsi nem olyan mogorva, mint a filmben, ellenben a öltözködést nagyon is komolyan veszi. Nincs hatalmas fekete kutya, inkább hatalmas rőt állat, a farka végén bojttal, és egy kis fehér ló, amiről nem illendő beszélni. Robin itt nem tartozik a másik családhoz, ahogyan Loveday sem. Valójában, kicsit csalódtam a könyvben. Ilyen még velem nem fordult elő, hogy a film jobban tetszett volna, mint a könyv. Ez kissé lehangolt.
Ennek ellenére voltak benne jó dolgok, például amikor kiderül, kicsoda is az a bizonyos francia udvarló.Viszont sokkal jobb lett volna, ha nem a filmes borítóval jelenik meg, mert így a borító és a tartalom nagyon nem jön össze.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése