2012. november 8., csütörtök

Gergely Márta: Szöszi

Amikor megvettem olyan ismerősnek tűnt a címe. Antikváriumban vettem, és nem értettem, miért. aztán megértettem. Árulják, újra kiadták. Lila a borítója, bárki, aki betér egy könyvesboltba megveheti. De vajon el is olvassa? Varga Elvira az osztály legrosszabb tanulója. Nem figyel, nem is tanul, nem érdekli semmi. Néha, ha szólítják, sem tudja, hogy neki szól, mert őt mindenki csak Szöszinek hívja. Nem érdekli semmi, csak talán az éneklés és a tánc. Nem lesz belőle gimnazista, egy fodrászüzletben fog dolgozni. Családja három részre szakadt, ő nagyszüleivel él, apja fodrász, új felesége van, Mici néni. Anyja új férje Sándor bácsi, egy goromba, és szűkmarkú ember. Féltestvérei közül is csak a legkisebb szereti, Dundi. Amikor kitör a forradalom, egy darabig úgy tűnik, megtalálta a helyét, a gyerekre vigyázott, de minden elromlik, amikor anyja, Sándor bácsi, testvérei és ő vonatra szállnak, hogy Amerikába disszidáljanak. Mégis, egy véletlen miatt visszatér Budapestre kishúgával Dundival, és itt van vége.  
Van folytatása is a Házasságból elégséges és az Iskolatársak. Talán majd egyszer azokat is elolvasom.
egyébként azért is vettem meg, mert Gergely Mártától már korábban is olvastam jó könyvet, A mi lányunkat. Az ennél jobban tetszett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése