Elképzelésem sincs, hogy felejthettem el pont erről írni. Persze lehetséges, hogy annyira nyomott hangulatba kerültem tőle, hogy képtelen is lettem volna rá.
Sajnálatos módon most is az vagyok. Izgalmas fantasyre számítottam, de kaptam egy borongós, sörér, groteszk, nehéz olvasmányt, amin éppen csak átrágtam magam, de élvezetet nem találtam benne.
Ebben a könyvben mindenki őrült! - jelentettem ki a felénél, és éreztem, hogy elnyom a hangulat.
Senkivel sem tudtam azonosulni, pedig én igazán megpróbáltam.
A cím pedig egészen addig érthetetlen, míg rá nem jövünk, hogy ez valójában egy trilógia első része, és Titus említése a címben utal arra, hogy ez csupán egy korszak Gormenghast várának történetében. Mert nem az éppen csak megszületett Titus a főszereplő, nem is a nénje, Lady Fukszia, és nem is a szakács vagy bárki más, hanem a vár. Maga a vár.
A borító szerintem nem adja át a könyv hangulatát. A borító arra jó, hogy megvetesse magát a könyv.
Van benne némi illusztráció, nem ezek itt bal oldalt, mások. Tintarajzok, lineartok. Ha elemezném, azt mondanám, zaklatottságot érzékeltetnek. Nekem az egész könyv szörnyen zaklatott volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése